Gyerekkoromat egy alföldi kisvárosban éltem le, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, és teljesen természetesnek tartottam, hogy mindenhova biciklivel jussak el. A lovaskocsik mellett főként a teherautókra kellett vigyázni, és időnként egy-egy személyautó is feltűnt. Kerékpározni nem volt veszélyes, sem a városi utcákon, sem az országúton. Azóta nagyot változott a világ, az ijesztő gépkocsiforgalomban cikázó kerékpárosok folyamatosan kísértik a sorsot.

Nemrég a 11-esen vezettem, Leányfalu közelében, kétsávos országúton. Utolértem egy biciklist, óvatosan kikerültem, de nemsokára egy lámpa megállított. A biciklista gondtalanul elsuhant mellettem, és elém került. Elindultunk, megint óvatosan kikerültem, de a következő alkalommal megint elsuhant mellettem. Ez még megtörtént néhány alkalommal, lámpáknál és buszmegállók mellett. Nem bírtam tovább idegekkel, egy presszónál leálltam, hogy kávé és sütemény mellett kipihenjem magam. Mikor már úgy éreztem, hogy minden rendben, újra elindultam. És akkor a visszapillantó tükörben megpillantottam három biciklistát.

A városon belül sem szeretem a kerékpársávokat. Ha a gyalogosokkal közös, akkor most már nem csak az autóktól kell félniük, hanem a biciklistáktól is. (Ők pedig szinte sportot űznek abból, hogy csöngetés nélkül száguldjanak el a sétálók mellett.) Ha a közút része, akkor veszélyes, és a kipufogó gázok miatt egészségtelen is. Némelyik kerékpáros az autóbusz keltette vákuumban szeret tekerni, mert ott kevesebb energiával lehet gyorsan haladni. De mi van, ha a busz hirtelen fékezésre kényszerül? És miért a magasabb sebesség, ha ez nem jár nagyobb erőkifejtéssel? Akkor mi a kerékpározás értelme? Ennél már a kondibicikli is egészségesebb. Vagy a gyaloglás. Két kerék helyett két láb.

A kerékpársávok helyett a közutaktól távol lévő kerékpárutak kellenének, ahol nincs sem veszély, sem autóbűz.

Vagy lehetnének külön kerékpározó parkok. Mondjuk, a Városligetben (a múzeumi negyed helyett), az elvadult Népligetben vagy az Óbudai szigeten. Vagy a Hortobágyon. Akinek nincs saját bringája, az kölcsönözhetne, nem kellene minden alkalommal szállítani (villamoson, buszon, vonaton). Akinek van, az meg ott tárolhatná, mint a csónakházakban a csónakot.

És ott van az év nagy részében kihasználatlan Hungaroring. Ideális kerékpározó terep. Csak arra kell vigyázni, hogy közben nehogy autóversenyt is rendezzenek.

(2014. aug. 11.)